A kakukktojás

A színe, a formája, a mintája, de akár a máz jellege és struktúrája miatt is származhatna ez a szépséges kaspó a tófeji üzemből. De nem. Alján CsM szignó olvasható, sajnos bárhogy kutakodtunk, ennél több információt nem találtunk róla. Egy nem mindennapi darab, ami gyönyörű példája a ’60-as, ’70-es évek szín- és formavilágának. Átmérője 18, magassága 14 centiméter. Felső peremén egy néhány milliméteres kis máz-lepattanás van, ettől eltekintve tökéletes állapotban várja új tulajdonosát.

Ez is Tófej…

A tófeji gyár másik jellegzetes máztípusát kapta ez a kis váza. A feketébe hajló grafitszürke alapon megjelenő kékes-szürkés csíkok igazán modern külsőt kölcsönöznek neki, noha több mint 50 éves. Az üzemben 20 éves fennállása alatt 350-400 formatervet készítettek, ez a 18 cm magas váza a T. 5 számot viseli, vagyis a gyár egyik első terméke volt 1964-65-ben.Pár helyen kisebb karcok, mázhibák vannak rajta a korából adódóan, de egyébként ép, sérülés- és javításmentes állapotban van. Keresi új otthonát, ahol eltölthet még legalább 50 évet.

Tófej és az ikebana…

Tófej, ez az őrségi kis falu a Czugh-testvéreknek (János és Dezső) köszönhetően írta be nevét a hazai kerámiaipar történetébe. E két magyarszombatfai fazekas vette át a gyár irányítását 1964-ben. 1964-től 1985-ig több mint 350 féle – kivétel nélkül zsűrizett – terméket állítottak elő. Mázkísérleteiknek köszönhető a jellegzetes tófeji narancsos-vöröses szín, de készültek itt kékes-szürkés-grafit színű kerámiák is. Egyszerű, letisztult formavilágú, gépi korongozású termékeket gyártottak, melyeket az egyedi máz tett különlegessé. Az elsődleges szempont az eladhatóság volt, hiszen az üzem több mint 100 környékbeli ember megélhetését biztosította. Mivel a kerámiákat nem iparművészek tervezték, így áruk lényegesen kedvezőbb volt a képző- és iparművészeti alkotásoknál. Ennek köszönhetően a kor “hétköznapi embere” is megengedhette magának, hogy egy kis egyediséget vihessen a Kádár-korszak kockaházainak egysíkú enteriőrjébe. Ez a 8 centiméter átmérőjű gömbölyű kis ikebana váza remek példája a tófeji üzem széles termékskálájának. Ez a maga idejében olcsónak számító dísztárgy még így, 50 év után is megőrizte eredeti pompáját. Különleges alakjával, strukturált felületével és élénk színeivel remekül feldob egy egyhangú polcot.

A Zsolnay szamara…

Mázolt vízvezetékcsövekkel, téglával, használati tárgyakkal és terrakotta épületdíszekkel kezdődött a történet 1852-ben, mikor Zsolnay Miklós megalapította gyárát Pécsett. Az üzemet – több kevesebb sikerrel – fia, Ignác vezette, akiből a lelkesedés és művészi hajlam nem hiányzott, ám a gyakorlatiasság annál inkább. A kezdeti sikerek és a dísztárgyakkal bővített termékskála ellenére Ignácnak sikerült 12 év alatt a csőd szélére juttatni a gyárat, mely addigra már inkább csak fazekasműhely volt.Itt akár véget is érhetett volna a sztori, ha Ignác testvére, Zsolnay Vilmos nem siet bátyja segítségére. Vilmost kereskedőnek taníttatták szülei, majd 1853-ban átvette a családi üzlet, a pécsi nagyáruház vezetését. Ezzel párhuzamosan, az agyagárugyár hanyatlásakor megpróbált együttműködni Ignáccal, tanácsokkal és pénzzel segítve őt, ám az üzemet végül csak úgy tudta megmenteni, hogy 1865-ben megvásárolta azt testvérétől. Innentől már csak felfelé vezethetett az út. Kísérletező kedvének és elhivatottságának köszönhetjük a porcelánfajanszot, a pirogránitot, az eozinmázat; neves képzőművészeket is felkért tervezőnek, épületkerámiáit pedig a kor nagy építészei is szívesen alkalmazták (Steindl Imre, Lechner Ödön, Pecz Samu, Schulek Frigyes stb.). A gyár remeki közül ma ezt a bájos csacsit szeretnénk bemutatni, ami (aki?) Őry Ferenc tervező munkája. A diszkrét festéséből plasztikusan kiemelkedő pöttyök és hatalmas fülei igazán szerethetővé teszik. Akár klasszikus, akár modern enteriőrben megállja a helyét, vicces külsejével feldob egy unalmas polcot, asztalkát. Közben persze azt se felejtsük el, hogy az egyik legnevesebb hazai porcelángyár nagyjából 50 éves remekét tarthatjuk kezünkben, amely nem hiányozhat egyetlen Zsolnay-gyűjteményből sem. Hibátlan, sérülés-, javítás- és karcmentes darab. Talpán a ’70-es években alkalmazott öttornyos Zsolnay pecsét, és a masszába nyomott Őry F. jelzés látható. Olyan tétel ez, amellyel nem találkozunk minden nap, kedvező árának köszönhetően azonban mégis hozzájuthat egy kezdő gyűjtő is, aki a hazai iparművészet eme szegmensével csak most ismerkedik, barátkozik. Zsolnay porcelánt gyűjteni – amellett, hogy örömet okoz egy-egy tárgy megszerzése, birtoklása – értékálló befektetés is.

ART-Budapest

Antik, retro, vintage tárgyak – elsősorban hazai iparművészeti alkotások bemutatása és kereskedelme. Értékmentés és művészettörténet egy helyen.

Igyekszünk szinte napi rendszerességgel feltölteni új tárgyakat, a honlapot és a Facebook oldalt is a beszerzésekkel párhuzamosan frissíteni.